Sajtószemle 2000.07.

03
A tisztességről. (Magyar Hírlap 2000. július 3. Szűcs Mihály: Objektíven a hadügyekről)
"Ma Európában önkéntes haderővel rendelkezik Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Belgium, Luxemburg. Az átállás különböző stádiumában van Franciaország, Spanyolország; Portugália, döntés
van születőben Olaszországban. A kép még így sem teljes. A
sorkötelezettség-pártiak által pozitív példaként emlegetett országokban (Svédország, Norvégia, Dánia) papíron van ugyan kötelez8 szolgálat, de nincs kényszerítő ereje. Ott az úgynevezett sorkatonai helyekre van elég önként jelentkező, akiknek ezt,
úgymond, megengedhetik maguknak. A sorkatonai szolgálat fennmaradását kívánó álláspont tisztességgel vállalható nézet a képviselők (és az erre szavazók) részéről, ha van mögötte erkölcsi tartalom. Reméljük, csak olyanok szavazták le a népi kezdeményezést, akik maguk és fiú gyermekeik kiváló katonaként
leszolgálták az idejüket. Olyanok, akik soha senkinek nem segítettek a dolog megúszásában, olyanok, akik mint tartalékosok önszorgalomból tréningeznek, hogy egy esetleges behívás esetén
fittek legyenek. Ha vannak ilyen képviselők, le a kalappal előttük.
Akik viszont nem "ilyenek", azok csak bólogató pártkatonák a nem
szavazatukkal.

07 A tartalékképzésről  (Élet és Irodalom, 2000. július 7. Farkas Henrik: Váratlan fordulat)
"Az ÉS 2000. június 23-i számában jelent meg Deák Péter írása, Hogy szép lenni katonának? címmel. A tekintélyes biztonságpolitikai
szakember cikke első részében részletesen és alaposan kifejti azokat a tényezőket, érveket, amelyek bizonyítják a kényszersorozott
tömeghadsereg elavultságát, célszerűtlenségét. Olyan érvet is ismertet, amely a vitákban eleddig nem szerepelt: nevezetesen, hogy "a hadászati tartalékokat mindenekelőtt a szövetség beérkező erői  képezik". Azaz Magyarországnak mint NATO-tagországnak nem
szükséges nagy tömegben tartalékokat képeznie és mozgósítania,
hiszen olyan mérvű konfliktus esetén, amelyet a készenlétben
tartott állandó haderő már nem tudna kezelni, számíthatna a szövetség más országainak támogatására, az onnan érkező segítség valószínűleg gyorsabb és hatékonyabb lenne,
mint a belső tartalékok mozgósítása. "
"A kényszersorozáson alapuló honvédelmi struktúra szakmailag és morálisan is megbukott, idejétmúlt. Olyan kijelentések is igazolják
ezt a tényt, mint "Nincs egy ütőképes dandárunk" (Homoki János, Kis Újság, 2000. március 3.), és: "El kell indulni a professzionális
hadsereg felé, és szakítani kell a sorkatonasággal...." (George Robertson NATO-főtitkár, tv2, Tények, 2000. április 4.).
    A morális válságra jellemzőek az 1999-es adatok: mintegy 43 ezer
sorozásra behívott budapesti fiatalból mindössze kétezret
tudtak katonai szolgálatra behívni.
          Ha a kényszersorozás a fegyveres honvédelemben ily csúfosan megbukott, joggal feltételezhető, hogy a  katasztrófavédelemben is hasonló dicstelen véget érne. Ám amíg ez
kiderülhetne, újabb évtizedeknek kellene eltelni. Dőreség lenne ezt is kipróbálni, kivárni. ...."

24.
A rövidebb katonaidőről: ellenkeznek a kisgazdák    (Magyar HÍrlap, 2000.07.24.  Haszán Zoltán: Minimális az esély a rövidebb katonaidőre.) (a nyomtatott MH cikke)
         Már a következő, augusztusi bevonuláskor jóval
         kevesebb fiatalt hívnak be a seregbe, mint tavaly -
         értesült lapunk. A honvédségnek rövid időn belül
         szinte megoldhatatlan problémát okoz majd, hogy
         valamennyi szolgálatra alkalmas sorkötelest
         bevonultassa. Megoldást jelentene a
         kormányprogramban is szereplő
         katonaidő-kurtítás, a megvalósításra azonban
         minimális az esély......
         Nagy Attila ezredes, a Magyar Honvédség
         hadkiegészítési csoportfőnöke a Magyar Hírlap
         érdeklődésére elmondta: augusztusban a tavalyi 6800
         helyett 5300-an költöznek be a kiképzőközpontokba,
         és a létszámot fokozatosan csökkentik majd a
         következő időkben.
         Az Országgyűlés által elfogadott határozat ugyanis
         előírja: a jövő év végéig nyolcezerrel kevesebb
         hivatásos és sorállományú katona szolgáljon a
         seregben.
         Évente 64-65 ezer fiú lép be a sorkötelezettség alsó
         korhatárát jelentő 18. életévbe, miközben a hadsereg
         jelenleg csak 28 ezer főre tart igényt. Már ez a keret
         is kevésnek bizonyult, annak ellenére, hogy a
         sorozáson megjelenők 43-45 százalékát ideiglenesen
         vagy véglegesen alkalmatlannak minősítik, mind
         többen választják a polgári szolgálatot és a
         demográfiai hullámvölgy miatt egyre kevesebb a fiatal.
         Értesülésünk szerint jelenleg a tanulmányaik miatt
         halasztókkal együtt több mint százezer olyan fiatal van,
         aki már túlesett a sorozáson, de még nem kapott
         behívót. A
         hadkiegészítők ezért inkább az idősebb korosztály
         tagjait rendelik be a laktanyába, nehogy valaki
         kicsússzon a harmincéves felső korhatárból, és
         helyhiány miatt ne teljesítse kötelezettségét. A
         sorkatonák átlagéletkora emiatt a jelenlegi 20-22 évről
         emelkedni fog.
         Nagy Attila ezredes szerint néhány éven belül
         mindenképpen kell valamilyen megoldást találni a
         problémára. Tervezőasztalon van több lehetőség, ezek
         egyike a sorkatonai szolgálati idő csökkentése. Az
         ezredes szerint a váltáshoz politikai döntés szükséges.
         Információnk szerint egyelőre elvetették azt az
         elképzelést is, hogy egy háromhónapos alapkiképzés
         után pénzzel kiváltható legyen a további szolgálati idő.
         A szolgálati idő csökkentésére - amely a Fidesz-MPP
         választási ígéretei között és a kormányprogramban is
         szerepelt - névtelenséget kérő illetékesek szerint
         minimális az esély a kisgazda-irányítású tárcánál.
         A laktanyákban töltendő idő háromnegyed évről hat
         hónapra történő rövidülését élesen ellenzi egyebek
         között Lányi Zsolt, a honvédelmi bizottság
         kisgazdaelnöke, aki szerint ilyen rövid idő kiképzésre
         semmiképpen nem elegendő.

25.
Balla Lajos-Laci felszólalása Belgádban és a reflexiók. (B-92, 2000.07.25, Lezajlott a parlament ülése)
"A szövetségi képviseloház mindkét tanácsa elfogadta az ország védelmének pénzelését szabályzó törvény módosítását, melynek értelmében a jelenleg érvényes különleges szövetségi forgalmi adókat átlagosan 25-50 százalékkal növelték.A parlament megválasztotta a szövetségi választási bizottság, valamint a választásokat felügyelo bizottság tagjait is. A szövetségi választási bizottság elnökének Borivoje Vukicsevicset, a Szövetségi Bíróság elnökét nevezték ki.
       Jovan Zebics, a szövetségi kormány alelnöke azzal indokolta az adók növelésének szükségességét, hogy a Jugoszláv Katonaságnak vannak tartozásai a gazdaság irányában, továbbá elmondta azt is, hogy a kormány íly módon kívánja növelni az ország védelmi erejét. „Az adók növelése nem lesz hatással az inflációra" -- állította Zebics.
       A javasolt törvénytervezetrol szólva Balla Lajos-Laci, a Vajdasági Magyar Szövetség képviseloje elmondta, hogy a megnövelt adóterhek révén növekedni fognak a mezogazdaság terhei is, „s nem marad el az inflációgerjeszto hatás sem". Balla
       hangsúlyozta, hogy az országból az utóbbi években mintegy félmillió ember ment el azért, mert nem akart egyenruhába
       bújni, s feltette a kérdéseket, melyekre tudta, hogy úgysem kap válaszokat:
       "Miért van szükségünk 80 000 katonát számláló hadseregre, ha a világban a miénkhez hasonló nagyságú és
       lakosságszámú államok katonasága nem nagyobb 20-30 000 fonél? Miért van nálunk katonakötelezettség, amikor a
       világban általánosan elterjedt gyakorlat az önkéntes alapon szervezodo professzionális hadsereg modelljének alkalmazása?
       Minek nekünk a szakmai-katonai védelmi minisztérium, amikor a demokratikus államokban a minisztérium tulajdonképpen
       katonaság feletti parlamenti ellenorzo szerepet tölt be, de emellett létzeik még a civill kontroll intézménye, amely mind a
       katonaságot, mind pedig a minisztériumot ellenorzi?

       Balla felszólalása számos replikát váltott ki. Ljubisa Risztics, a JEB képviseloje azt mondta, az ország védelme elsodleges
       fontosságú: „A megtámadott ország, amely nem akar gyarmattá válni, amely nem akar átalakulni, hanem a maga módján
       akar fejlodni, védekezni kénytelen. Értelmetlen és buta adat az, hogy államunknak 80 000 katonája van: ennek az
       országnak ugyanis 500 000 katonája van -- ennyi gyulik össze 24 óra alatt akkor, ha erre szükség mutatkozik."
       Milutin Sztojkovics, az SZSZP képviseloi csoportjának vezetoje Balla felszólalása kapcsán a Belgrádi Rádiónak a
       következoket nyilatkozta: Válaszolnom kellett Ballának a katonaság elleni támadásaira és vádjaira, melyekben Balla azt
       állította, hogy a hadsereg eroszakot alkalmaz a fiatalokkal szmben azzal, hogy hadkötelezettekként behívja oket egyévi
       szolgálatra. Hogy van képe ilyet mondani azok után a sikerek után, melyeket hadseregünk tavaly ért el? Ez
       megbocsáthatatlan! Tudni való, kinek a nevében szólalt fel Balla: azoknak a nevében, akik megtámadták országunkat, a
       saját tartalék hazájának a nevében - nekem viszont nincs tartalék hazám!
       Nedeljko Sipovac szövetségi mezogazdasági miniszter azokra a vádakra, melyek szerint az adónövelés veszélyezteti a
       parasztokat, a következoket válaszolta: „Azt hiszem, a parasztok nagyon szívesen fizetnének még nagyobb adót országuk
       védelmére és a katonaság pénzelésére, mert szeretik hazájukat és azért, mert tudják; szabadság nélkül nincs sem
       fejlodés, sem érvényesülés". "
********************
A szemlekészítő F. H. kommentárja: Vajon, tudják-e a Balla Lacit támadó jugoszláv képviselők, hogy a hadkötelezettség ellenzését Magyarországon is egyesek hazaárulásnak  tekintik - olykor még befolyásos politikusok is? És tudják-e a hadkötelezettség harcos magyarországi ellenzői, kik is az ő elvbarátaik illetve -ellenfeleik Jugoszláviában?