Sajtószemle 2000.05.

Hatékonyság csakis profikkal (Népszava, 2000.05.9. Deák Péter:  Reformált hadsereg, de milyen?)
A "milyen honvédség kell" kérdésre adott
 fenti válasz másik minősítője a
 hatékonyság. Ezt a kritériumot akkor
 lehet elérni, ha a hadsereg
 szubsztanciáját képező állomány
 professzionális. Előre bocsátva: a
 professzionalitás minőséget és nem
 állományviszonyt jelent, nem "profi"
 haderőt. És ezzel eljutottunk egy olyan
 kérdéshez, amely túlmegy a honvédség
 közvetlen átalakításnak kérdésén,
 alkotmányos problémaként jelentkezik, ez
 pedig az önkéntes hadsereg, a
 sorkötelezettség eltörlése. A fegyveres
 erők személyi összetétele és rekrutációs
 elve gyakorta változik a népfelkeléstől
 szinte az idegenlégióig leírható skálán. A
 XXI. század globalizálódó világa, a
 technikai forradalmak felváltódása a
 technológiai evolúcióval törvényszerűvé
 teszi, hogy a ma és a közeljövő
 társadalmában evidencia, hogy a katonai
 tevékenység a hivatáson, a
 kötelezettségen túl szakmává válik. A
 civilizált demokráciában nem tartható
 fenn olyan helyzet, hogy fiatalok
 meghatározott időben olyasmire legyenek
 kényszerítve, amit nem akarnak; hogy
 ideiglenesen le kelljen mondaniuk egyes
 állampolgári jogaik gyakorlásáról; hogy a
 minimális komfortszint alatt éljenek;
 hogy hierarchikus és parancson alapuló
 rendszerekben objektíve meglévő
 szociális konfliktusokba kerüljenek és
 választásuk ellenére veszélyes üzemben
 tevékenykedjenek békeidőben is. A
 biztonsági kihívások kiterjedése, a
 kifejezetten katonai fenyegetések
 háttérbeszorulása és az új kihívások
 megjelenése ugyanakkor minden
 felelősen gondolkodó állampolgártól
 elvárja, hogy a haza, a társadalom
 védelmét sajátos területeken szolgálja.

 Vannak katonai szakmai tényezők,
 nevezetesen a mind bonyolultabb
 technika, fegyverzet, amelynek kezelését
 nem lehet egyszer megtanulni és majd
 alkalmazni; a kiképzés hatékonysága,
 folyamatossága és ára, a haditechnika
 karbantartottsága, a fizikai edzettség új
 elemei és sajátosságai. A NATO által
 vállalt új stratégiai formákban, a
 válságkezelésben az interoperabilitás
 állandó összekovácsoltságot igényel, nem
 beszélve arról, hogy a külföldi akciókban
 csak önkéntesek vehetnek részt. Mi szól
 mindezek ellen? Van olyan nézet, hogy a
 fiúkat hazafivá, "tökös" férfiakká csak a
 hadsereg tudja formálni. Ez a nézet
 megkérdőjelezi a család, a civil
 társadalom többi elemének
 hatékonyságát, nem beszélve arról, hogy
 a kényszer-bevonultatás éppen hogy árt a
 hazaszeretet fontos érzelmének. Mások
 szerint az önkéntes haderő drága. Ez az
 érv igaz, részben az átállás költségeit,
 másrészt a fenntartást illetően egyaránt.
 Azonban a jövőben minden drágább lesz,
 amit a társadalom a hatékonysággal tud
 kiváltani.

 Ezeket az érveket a stratégia alkotó
 csoportja is tudomásul vette,
 kimondatlanul benne van a programban a
 szerződésesek létszámának
 aránykorlátozás nélküli növelése, s új
 intézményekként felállítják a toborzó
 központokat. Az azonnali, radikális
 átállásra azonban most nincsenek meg a
 forráslehetőségek, az átmenet rapid volta
 biztonsági kockázatot jelent, végül
 Magyarországon nincsen meg az a katonai
 pályamotiváció, amely vonzaná a
 fegyveres szolgálatra
 legalkalmasabbakat.

 A kérdésre az én válaszom: az önkéntes
 hadseregre akkor kell átállni, amikor csak
 lehet, de ez egy evolúciós folyamat során
 következhet csak be. Amíg a néphadsereg
 hadrendjét egy legrosszabb esetre, totális
 háborúra formálták, ma azt kell megítélni,
 a valószínű kihívásokra milyen minimális
 erő tud válaszolni. Ezt kell fenntartani
 "béke" időben és megtervezni azokat a
 mechanizmusokat, amelyek a legrosszabb
 esetre a tömeges mozgósítást
 végrehajthatják. Ez a változat ma
 elmélet, a modern kornak megfelelő
 politizáláson múlik, hogy semmiképp se
 váljon kényszerű gyakorlattá."
 

Német haderőreform  (Világgzdaság, 2000. 05. 19. : Hivatásos hadsereg létrehozását fontolgatják Berlinben - Körvonalazódik a német haderőreform)
         A német hadsereg, illetve a besorozandó
         újoncok létszámának jelentős
         csökkenését javasolja a haderőreform
         kidolgozásával megbízott
         kormánybizottság. Emellett a kötelező
         sorkatonai szolgálatról a hivatásos
         hadseregre való áttérést is fontolgatják
         Berlinben.

         A ma 344 ezer fős német hadsereg
         létszámát 220 ezerre csökkentenék,
         többségük pedig gyorsreagálású
         alakulatokban szolgálna -- áll a Richard von
         Weizsacker volt német köztársasági elnök
         által vezetett bizottság javaslatában, amelyet
         hivatalosan május 23-án terjesztenek elő. A
         tervek között szerepel az is, hogy a jelenlegi
         130 ezer helyett csupán 30 ezer újoncot
         soroznának.

         Friedbert Pflüger, az ellenzéki
         kereszténydemokraták külügyi szakértője
         szerint a "civil" hadsereg a demokratikus
         Németország egyik fő vívmánya, ezért azt
         mindenképpen meg kell őrizni. Gerhard
         Schröder német kancellár is meg kívánja
         tartani a sorozott katonákból álló hadsereget,
         ám egyelőre nem tudni, hogy pontosan
         milyen mértékben is.
.......
        A hidegháború lezárulása, illetve
         Németországnak a nemzetközi katonai
         akciókban való fokozottabb részvétele
         következtében egyre több katonai szakértő a
         szerződéses katonaság felállítását sürgeti a
         jelenleg kötelező sorkatonai szolgálattal
         szemben.
....
A modern hadseregnek
         manapság rugalmasnak, technikailag jól
         felszereltnek és a nemzetközi
         krízishelyzetekre felkészültnek kell lennie, így
         nincsen szükség az inkább nagy szárazföldi
         háborúk vívására alkalmas nagyobb
         létszámú seregre -- állítják a reformot pártoló
         szakértők.
....
        Németország az utolsó nagy európai állam,
         amely még elsősorban sorkatonákból álló
         hadsereget tudhat a magáénak.....

Megszüntetve megőrizné..(HVG     2000. május 20.). "Hogyan lehet úgy megszüntetni az általános hadkötelezettséget, hogy mégis megmaradjon? Erre keres megoldást egy fideszes képviselő (Simicskó I.) javaslata az általa nemzetőrségnek nevezett nemzeti gárda felállításáról....Az általa elképzelt modell - amelynek bevezetésére 5-10 év alatt kerülhet sor -végső soron azt jelentené, hogy a sorkötelesek (!) a középiskola elvégzése után 2-3 hónapos alapkiképzésre vonulnának be...."

Attól függ, merre néz. (2000.05.24. Népszava. Farkas Henrik: Kétarcú stratégia)
"Ha ilyen szomorú a helyzet, akkor valamit tenni kell; ezt várja
tőlünk a NATO és a haza. Fordulatra van szükség a hadügyben. A
fordulat kétarcúnak ígérkezik, olyannak, amely egyik arcát az
agyhártyagyulladás-járvány és az SZDSZ-kampány által felkavart hazai közvélemény és a NATO figyelő szemei felé, a másikat pedig a
szuronyok, vitézek és a kemény, katonaviselt férfiak iránti  nosztalgiázásba mélyedők felé mutatja."
...
"A két érvben azért mégis van valami közös. Az az elképzelés, hogy
kényszersorozással ma hazánkban hazafiságra lehet nevelni sorköteles fiatalokat, ugyanúgy cinikus és alaptalan, mint a kényszermunka olcsóságának emlegetése."