A sorkatonaság felszámolásának kétlépcsős modellje

Vitaanyag
(Írta: Farkas Henrik)   2002.05.29.


I. lépcső. A kényszer helyettesítése önkéntes vállalással – változatlan feltételek, követelmények, létszám, felszerelés mellett.

II. lépcső. A teljesen önkéntes, részben vagy egészen professzionális haderő megteremtése, a békeidőbeli hadkötelezettség felszámolása, a tartós jogi rendezés.

A II. lépcső gondos szakmai előkészületeket, vizsgálatokat, számításokat, pénzt, időt igényel. A szakértők és a kormányprogram is erről a II. lépcsőről szól. Elvárható, hogy az új kormány a folyamatot 2006-ra befejezi. Ehhez a kormány minden bizonnyal megfelelő szakmai támogatást kap.

Az I. lépcső viszont nem igényel előkészítést, az átmenet időszakára vonatkozik. Költség- és időigénye minimális. Így reális lehetőség van arra, hogy igen rövid időn belül, mondjuk 2003-ban már senkit se hívjanak be akarata ellenére. Ez az, ami az érintett sorköteles fiatalokat érdekli.

A kétlépcsős forgatókönyv mind a szakmai elvárásoknak, azaz a korszerű hivatásos hadsereg megteremtésének, mind a kényszersorozás sürgős megszüntetését követelő társadalmi igénynek megfelel. Megfelel a kormánypártok által a választási kampányban tett ígéreteknek is (2003 -SZDSZ, illetve 2006 – MSZP), így egyik párt sem lenne vádolható a választási ígéretek be nem tartásával.

Kívánatos lenne, hogy az új kormány ne csak azt mondja ki, hogy a ciklus végére megteremti az önkéntes-hivatásos haderőt, hanem azt is, hogy a kényszerbehívásokat azonnal megszünteti, ha már nem lesz rá szükség. Egy ilyen elvi nyilatkozat bátorítást jelentene a sorozásellenes katonai körök és társadalmi szervezetek számára is.

Az I. lépcső beindításához politikai akarat és szemléletváltás szükséges. Szakítani kell a hadkiegészítésben eddig uralkodó szemlélettel. Eddig ugyanis a toborzást és a sorozást egyaránt szigorították, de ellentétes értelemben. A toborzási szigorítások célja a fokozott szűrés volt, hogy minél kevesebb legyen alkalmas. Ugyanakkor a sorozás szigorításának célja az volt, hogy minél több sorköteles legyen alkalmas. Ennek a kettősségnek a hátterében nyilvánvalóan a sorkatonaság tartós fenntartásának szándéka állt.

Két kirívó példa az eddigi szemlélet illusztrálására:
- Az allergiások téli szolgálatra való behívása, ami honvédelmi szempontból nevetséges: nem tudják előírni a potenciális ellenségnek, veszélyforrásoknak, hogy tekintettel legyenek az évszakokra.
- Éppen most, 2002 tavaszán, a szerződésesek illetményének felemelése után szigorították a toborzási feltételeket. Kilóg a lóláb: ha elég önkéntes jelentkező van, akkor gyorsan szigorítanak, hogy ez a tény ne derüljön ki, mert akkor a kényszersorozás tovább nem lenne indokolható.

Ezek a példák arra utalnak, hogy a hadkiegészítéssel foglalkozó intézményeknek nem volt feladatuk a kényszer mielőbbi kiváltása, sőt éppen ellenkezőleg: az volt a feladatuk, hogy a kényszerkatonásdit bebetonozzák.

A szerződéses katonák mostani juttatásai elegendőek ahhoz, hogy kezdő, fiatal, szakképzetlen munkaerő önként vállalja a sorkatonáktól eddig megkövetelt szolgálat elvégzését. Jelenleg 15.400 a sorkatonák létszáma. Ha évi nettó 700.000 Ft többletilletményel számolunk, akkor ez mintegy évi 10 milliárd forint többlet költségvetési kiadást jelent. Ám ettől az állam tényleges kiadása várhatóan jóval kevesebb lenne, hogy csak két tényezőt említsünk:
- jelentős megtakarítások érhetők el a sorozással, polgári szolgálattal foglalkozó intézményeknél,
- jelentős adóbevételek származnak abból, hogy a sorozási kényszertől felszabaduló fiatalok korábban vállalhatnak munkát.

A költségvetést esetleg érintő kicsiny tétel – ha egyáltalán van ilyen többletköltség - elképesztően alacsony ár lenne a társadalom nyereségéhez képest.

Ellenérvként felvethető, hogy a kétlépcsős elképzelésben a szerződéses katonák a sorkatonaság kétségtelenül alacsony színvonalát és felszerelését vennék át. Ám ez sem megfelelő indok a folyamat halogatására. Mert, ha a feltételek javítására, a magas színvonalú, szerződéses elitegységek bővítésére mód van, akkor azokat az előzetesen tervezett ütemben lehetne folytatni. Másrészről, a kétlépcsős modellben a szerződéses katonaság nem örökölné a sorkatonaságnak azokat a hibáit, bajait, amelyek a kényszerből erednek. Az emberi tényező, a motiváltság egyből éreztetné kedvező hatását a hadsereg hangulatában és színvonalában.

A kétlépcsős szemlélet szerint az első lépcsőben a sorkatonaságot helyettesítő szerződéses egységektől pontosan azt várnák el, amit a sorhadseregtől elvártak, hiszen azt kell kiváltani, helyettesíteni. A kétlépcsős modell semmi kockázattal nem jár. Mert egyrészt az átmeneti időszakban az eredetileg tervezett ütemben folyhatna a korszerű, hivatásos egységek kialakítása, bővítése, másrészt a sorkatonaságot teljes mértékben helyettesítenék a jelenlegi sorkatonaság színvonalán álló, de önkéntes egységek. Az átmeneti időszakban, a teljes jogi rendezésig egyébként is papíron fennmaradna a sorkötelezettség, csak kényszersorozott katonák szolgálatára már nem lenne szükség.


***********************

Haderő-átalakítás két lépcsőben

Előadás vázlat

2002.11.05.  tudományos konferencia Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem


1.lépcső: Kényszer helyett önkéntesség.
Társadalmi elvárás, emberi, politikai szemppntok
2.lépcső: Profi sereg kialakítása.
NATO-elvárás, minőségi, szakmai szempontok. Felszerelés, kiképzés korszerűsítése, struktúraváltás. Jogszabályalkotás.

Az első lépcsőhöz nem kell sem idő, sem pénz. Hiszen mást nem kell változtatni, csak a kényszert kiváltani önkéntességgel. A honvédelmi vezetés terve: a két lépcső együtt, párhuzamosan, fokozatosan. Ezzel szemben a kétlépcsős modell időben szétválasztja a két lépcsőt: az első lépcsőt azonnal, a másodikat lehet úgy, ahogy tervezik. A két elképzelés csak a sorrendben ütközik: mi legyen előbb?.

Téveszmék:
a/ :”A sorkatona igénytelen, ezért először megfelelő szállás, ellátás szükséges a leendő önkénteseknek.”
b/ ”Ennyi pénz kevés, először több pénzt kell biztosítani. ”
c/ ”Nincs elegendő önként jelentkező. ”

Sürgősen meg kellene szüntetni a sorkatonai szolgálat részbeni letöltését, mint előfeltételt a szerződéses munkavállaláshoz. Ez egyébként alkotmányellenes is (nemi diszkrimináció). Sorkatonai szolgálat nélkül 6 hónapra próbaidőre szerződhessenek az önkéntesek, a mostani sorkatonai alkalmassági feltételekkel.

Kockázatok:
Ad abszurdum, mégse lenne elég jelentkező. Az ország biztonsága nem múlhat néhány ezer tizenéves sorkatona hiányán.
A sorkatonákkal foglalkozó hivatásos állomány foglalkoztatásának problémája.

Miért ily sürgős?

Szó sincs kapkodásról, már régen késünk.

Emberi szempontok: tragédiák, pazarlás.
Szakmai szempont: igazi profi sereg csak akkor lesz, ha a sorkatonai reflexek, a sorkatonaságtól örökölt hibás szemlélet kihalnak.
Politikai szempont: 2006 késő lesz. Analógia: az előző kormány 2002-ben csökkentette 6 hónapra a szolgálati időt, de akkorra ez már nem okozott elégedettséget, nem hozott szavazatokat.

Akadályozó, késleltető tényezők:
Egzisztenciális érdekek,
Közvetett érdekek.
Rejtett, egyéb érdekek.
Pató Pálos mentalitás
Ideológiai, nemzetfilozófiai hozzáállás (ez gyakorlatilag már lényegtelen).
----------------------------------------------------------------
Farkas Henrik, a HEL ügyvezetője, Tel: 4631450, 3856788,  www.hel.hu
**************

A tömeghadsereg halála,   Népszabadság, NSZ • Fórum 2002. november 11 .

http://www.c3.hu/%7Efarkashe/FHcikkek/021111FHNepszab.html


BACK